Azonnali, 50 százalékos béremelést követelnek az állami egyetemeken dolgozók.
Az ELTE, a BME és a Zeneakadémia munkatársai április 17-én ismét a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz vonultak. Konkrét eredmény nem született, de a szakszervezeti dolgozók szerint már tisztábban látják a helyzetet az érintettek.
A BME-n eddig valamivel több, mint ezren írták alá a felsőoktatási dolgozók bérrendezést követelő nyílt levelet. Hiába volt az aláírók között a rektor is, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint sokakat ennek ellenére meg kellett győzni arról, hogy nem lesz rájuk nézve negatív következménye annak, ha a kezdeményezés mellé állnak.
A tanársegédi alapbér alacsonyabb a 2023-as minimálbérnél. Még egyszer: egy diplomás végzettséget igénylő munka a minimálbérnél.
Több tízezres sztrájkra készülnek az egyetemi dolgozók az Egyesült Királyságban, de várhatóan csatlakoznak hozzájuk a tanári szakszervezetek, a bölcsődei dolgozók és a postások is.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szerdán benyújtott törvényjavaslata szerint az állami fenntartású egyetemeken dolgozók is megkapják a kétszer 15 százalékos béremelést.
Nemcsak a hazai bérekhez képest, nemzetközi összevetésben is kifejezetten alacsonynak számít az az összeg, amit az egyetemi oktatók kapnak havonta. Nem sok olyan ország van az EU-ban, ahol a magyar béreket is alulmúlják.
Hatalmas különbségek vannak az állami egyetemek oktatóinak osztott fizetések és a kormányközeli Mathias Corvinus Collegiumon kiosztott vendégoktatói ösztöndíjak között.
Sokan osztották meg a Facebookon annak az egyetemi docensnek a posztját, aki arról írt: 192 ezer forintot keres doktori végzettséggel, folyamatos kutatói és publikálási kötelezettséggel.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint egyáltalán nem egyedi az eset, "ez a magyar valóság". A tanársegédek órabére még 900 forint sincs.
Egyelőre nem lát költségvetési garanciát az egyetemi-főiskolai dolgozók szeptemberre és januárra ígért kétszer 15 százalékos béremelésére a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ). Pedig a fizetések siralmasak, a fiatal oktatók nem csak a versenyszférában, még a közoktatásban is magasabb bérre számíthatnak, miközben ambiciózus célokban nincs hiány – a miniszterelnök azt várja, hogy a modellváltó egyetemek „Magyarország lokomotívjaként” húzzák előre a gazdaságot.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) is egyetért a bemeneti nyelvvizsga követelményének felfüggesztésével, de további egyeztetéseket szeretnének a felsőoktatást érintő kérdésekben.
Idén először nem az Eötvös Loránd Tudományegyetem került a HVG felsőoktatási rangsorának élére, hanem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
